ALKOTÓHÁZAK, MŰHELYEK:

a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagságának legfontosabb munkái, melyeknek során  a tárgyi feltételek létrehozásával elkészültek azok a helyszínek, ahol lehetővé vált a tárgyalkotó népművészet hagyományainak közösségi újratanítása.

Kézművesek Háza Zalaegerszeg, Gébárti-tó

az egyesület tagjai, élükön a fafaragókkal öntevékeny közösséget alkotva építették 1982-83-ban. A házépítő nyári táborok folytatódtak 1991-ig. Ez idő alatt került kialakításra a ház belső berendezése és külső környezete.
1992. óta a Kézművesek Háza a Városi Művelődési Központ szakmai alegységeként, szakmai önállóságot élvez a ház működtetésében és gazdálkodásában. Belsőleg elkülönülő költségvetésében a bevételeit saját céljaira fordíthatja vissza. Ezt egészíti ki az egyesület folyamatos önkéntes munkája, amellyel kialakult a működő népművészeti alkotóház.
                     A Kézművesek Háza egész éves nyitva tartással színteret nyújt az egyesület szakmai életének, működésének.

         Műhelyei:

Fazekas műhely

Az egyesület önerős munkával kialakított műhelye, ami mára a régió meghatározó szakmai központjává vált. 1992-2002. között fazekas szakképzést szervezett itt a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány. Ebből az „iskolából” került ki a későbbi oktató és jelenleg is a szakmai irányítást végző Csuti Tibor fazekas, a Népművészet Ifjú Mestere.
A korongokkal és kemencékkel felszerelt műhelyben fazekas szakkör működik. Az évközi és nyári egyesületi képzéseken a magyar fazekas központok hagyományai közül kiemelten is foglalkozunk az Őrségi és Nyugat-Dunántúli edényekkel, a folyatott díszítő-technikákkal, a sütő-főző edényekkel és korsókkal. 2004-ben épült a műhely mellé egy külső, fatüzelésű égetőkemence is, bővítve az ősi technológiákban való elmélyülés lehetőségét. A fazekas műhely a színtere az évenkénti Országos Fazekas Tábornak, ahol a cél elmélyülni egy-egy tájegység jellegzetes formavilágában, díszítési technikájában, motívum kincsében.

Kovácsműhely

	Az egyesület fafaragói építették meg 1999-2000. évben. A Göcseji boronafalú házak mintájára készült.  Ennek köszönhető a megyében dolgozó kovácsok összegyűjtése, önálló egyesületi szakággá szerveződése. A régi szerszámokkal, eszközökkel berendezett műhely a zalai kovácsok szakmai bázishelyévé vált, ahol rendszeresek a továbbképzések, szakmai bemutatók. A műhelyben  Salamon Gyula kovácsmester dolgozik.

Vegyes profilú műhelyek

A Kézműves Ház közösségi terein kívül még két műhely áll rendelkezésre a hímzés, szövés, bőrtárgy- csipke- és játékkészítés, gyöngyfűzés tanítására. Minden eszközzel, alapanyaggal, szakemberekkel rendelkezünk ahhoz, hogy a népművészet valamennyi szakágában különböző szintű képzéseket szervezzünk.

Szálas anyag látvány-műhely
A Zala Megyei Népművészeti Egyesület 2010 – 2011-ben a Kézművesek Házában egy szálas anyag látványműhelyt fog kialakítani a vessző, szalma, csuhé anyagokból készülő tárgyak népszerűsítésére. A műhelykialakítást a Szlovénia – Magyarország 2007 – 2013 Operatív Program, „Kézműves Akadémia” projektjében valósítjuk meg.

 Keszthelyi Népművészeti Alkotóház

A keszthelyi népművészek 1986-ban kezdték el a Festetics Kastély melletti
műemlék jellegű, romos állapotban lévő népi barokk ház  megmentését és az épület felújítását. 1989-től a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagsága is csatlakozott ehhez az értékmentéshez. Támogatók és az önerős munka szervezésével 10 év alatt sikerült olyan körülményeket kialakítani, hogy 2000-ben beköltözhettek a házba a keszthelyi népművészeti alkotóközösségek. Az egyesület tagjai 1990-ben megalapították a Zala Megye Népművészetéért Alapítványt, amely szervezet 1994-ben megkapta az Alkotóház tulajdonjogát. Szervezetileg az Alapítvány koordinálta a ház felújítását és végzi az alkotóházként történő működtetését, a hagyományőrző tevékenység tárgyi és szakmai feltételeinek megteremtését.
Az épület felújítási munkáiról és az ott folyó közösségi munkákról itt nézhetők !

KÖZÖSSÉGI ALKOTÁSAINK:

A Kézművesek Háza megépítésével az egyesület tagjai megteremtették az egyesület székhelyét, az alkotó- és oktató tevékenység műhely hátterét.Az alkotóház a közösség legfontosabb és legszebb közösségi alkotása.

 Terveit három zalai építész, Baránka József, Jankovits Tibor és Pelényi Gyula készítette el.
Baránka József részt vett a ház és környéke kialakításában. A zalai népművészek mellett belsőépítészek, képzőművészek, népművelők, a város üzemei segítették munkánkat. A ház csodálatos ácsszerkezetét Kovács Ágoston ácsmester irányításával Gál János, Bereczky Csaba, Orsós Jakab, Konrád Lajos, Balogh Sándor, Badacsonyi Lajos, 
                         Bedi László, Bordács Attila, Jankovics Tamás, Takács Ferenc, Varga Ferenc, Szabó Imre,
                         Lakatos Benő, Németh János építették.  

  Az alkotóház közösségi terének bútorait belső berendezését 10 éven keresztül készítette és készíti a szakmai        növekedés, új szakmai igénybevétel alapján a közösség, ahova nagyon sokan spontán is jöttek segíteni. Nehéz neveket kiemelni, de egy-egy pompás tárgy alkotójának neve, mégiscsak ide kívánkozik: Palatkás József,
ifj. Palatkás József, Boa Endre, Gyenese Tamás, Nagy Béla, Sepsi István, Orot István, Kárpáti György,
 Sali István, Csuti Tibor, Stiller Gábor.
 
Készítők, használók, működtetők közös öröme ma az egész évben nyitva tartó Kézművesek Háza, a Gébárti-tó partján.
                                                                                       A házépítés  !

Honfoglalás-kori magyar nemezsátor
Az országos népművészeti mozgalomban az első nemez sátrat (jurtát) a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület készítette el 1982-ben. Az öntartó szerkezetű ősi hajlék, a nemezlapok és szőnyegek, a csodás sátorszalagok a zalai népművészeket is lenyűgözte. Éveken keresztül terveztük, hogy egyszer mi is készítünk egyet! Erre a Honfoglalás Millecentenáriumának évében, 1996-ban nyílott lehetőség.
A tervezést már 1995-ben elkezdtük. Szakmai konzultációkat folytattunk a Fejér megyei népművészekkel, tanulmányoztunk két Kazah jurtát, az egyik a Magyar Nemzeti Múzeumban volt látható, mert a magyar jurtákról csak régészeti feltárások alapján tudtunk, tárgyi anyag nem maradt fenn.
A tényleges munkát március 30-án kezdtük el, ettől fogva minden hétvégén dolgoztunk május végéig, június-júliusban végig a teljes hónapokat az augusztus 17-ig, az avatásig.
Egy-egy turnusban 25-30 ember dolgozott, összesen 122 fő.
A vázszerkezetet, a bőrszegeket közép-ázsiai szakirodalom alapján készítettük el. Nemezelni néhányan már tudtak, Gömbös Katalin irányításával és tervei alapján készültek a nemezszőnyegek. A sátorszalagok szövését megtanulták a szövők nomád módra (földbe vert karók között), majd áttették a magyar parasztszövőszékre. A mintákat a jurtakészítő közösségre jellemző jelképekkel látták el.
A jurtához felhasznált anyagok:

8 m3 kőrisfa	7 q gyapjú	2800 db. bőrszeg	140 m. szövött szalag	300 m. fonott sodrott kötöző

Missziónak tekintjük, hogy az emberek megismerhessék az ősi magyar hajlékot, ezzel is örömet szerezve az érdeklődőknek! Egyesületünk az azóta eltelt időben több mint 100 alkalommal építette fel és mutatta be a nemezsátrát, amit az országos szakma is
 a jelenlegi legszebbnek és legnagyobbnak tart. A jurta építéséről itt találhatunk !

	Közösségi alkotások a város szépülésére