ZMNE
Zala Megyei Népművészeti Egyesület

Kárpát-medencei Fa Sírjelek Emlékpark
Zalaegerszeg

Előzmények

A fejfa, olyan kiveszőben lévő, protestáns temetőkre jellemző sírmegjelölési forma, amely hajdan uralta a református és unitárius temetőink képét. Kőből, márványból készített síremlékek csak elvétve voltak. Mára megfordult a helyzet és a gazdag motívumkinccsel rendelkező, változatos fejfákat kiszorította a temetőinkben tömegével látható kő, márvány, és ami a legrosszabb, a sablonos betonrengeteg.

2012-ben a Zala Megyei Népművészeti Egyesület II. Zalaegerszegi Országos Fafaragó Konferenciáján vetődött fel a gondolat, hogy ismerjük és ismertessük meg napjaink kultúrájában is a nagyon gazdag tájegységi formákat mutató, a Kárpát-medencében előforduló tradicionális fa sírjeleket. Ennek folytatásaként a 2014-es konferencián előadások hangzottak el a témával kapcsolatosan, valamint az ezt követő országos fafaragó táborban megkezdődött az a munka, melynek során a Gébárti Kézművesek Háza közelében elhelyezkedő területen egyesületünk országos fafaragó tábor keretében 6 nyáron át, 41 fafaragó részvételével valóra váltotta a gondolatot.

A 2014-es Konferencián Polóny Levente és Bogár Sándor bemutatta az általuk készített dokumentumfilmet a Kárpát-medencében még fellelhető faragott fa sírjelekről, azok készítéséről, történeti hátterükről. A filmezés során tapasztalták a pusztuló fejfák hányatott sorsát: a temetői szemétdombon, árokban végzik, vagy tüzelőnek lesznek elszállítva. Ritkán fordul elő, hogy megmentik, összegyűjtik és megóvják az utókor részére. Ezen kidőlt és félredobott, még szét nem korhadt fejfákból gyűjtöttek össze 70 darabot, és adományozták a Királyhágó-melléki Református Egyház magyarországi gyülekezete, a Reménység Szigete részére. Budapesti székhelyükön, egy teremben kiállított fejfa gyűjteményt több száz temetőkben és faragások során készített fénykép, temetési szokásokat bemutató – eddig még publikálatlan – archív fotó, ábra és magyarázó szöveg gazdagítja. Örvendetes, hogy az összegyűjtött fejfák méltó helyen, a Budapesti Erdélyi Református Gyülekezet házában leltek otthonra, hiszen a fejfák állításának szokása főként a reformátusok egyedi sírjelölési formája volt. A film és a gyűjtés egy fillér anyagi támogatás nélkül, saját erőből valósult meg. Tervük a gyűjtemény gyarapítása. Az Ő tevékenységük eredményeként és folytatásaként is álmodtuk meg a Zalaegerszegi Kárpát – medencei Tradicionális Fa Sírjelek Emlékparkot.

Országos Fafaragó Táborok szervezése a fejfa rekonstrukciók elkészítésére 2014-2019.

Zalaegerszeg, Kézművesek Háza

Szervezők: Skrabut Éva, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, Nagy Béla a Zala Megyei Népművészeti Egyesület alelnöke, Devecz Zsuzsi a Zala Megyei Népművészeti Egyesület szakmai munkatársa, Prokné Tirner Gyöngyi a Gébárti Kézművesek Háza szakmai vezetője.

Művészeti, szakmai vezetők: Bereczky Csaba fafaragó Népi iparművész a Népművészet Mestere,
Nagy Béla fafaragó Király Zsiga díjas Népi iparművész.

Az Emlékpark létrehozója: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A táborok létrehozásának támogatói: a Magyar Művészeti Akadémia, Népművészeti Egyesületek Szövetsége, Zalaerdő Zrt, G.M.SZ. Kambium Kft, Keresztury Dezső VMK.

Az ország különböző részeiből érkező 41 fafaragó a táborokban rekonstrukciós alkotó munkát végzett a fejfák elkészítésével, hisz a néprajzi szakirodalomban közölt rajzok és fotók nem adnak elég támpontot sem a díszítményekhez, sem a technikai megoldásokhoz. Komoly tervező munka, a közösségi tudás mozgósítása előzte meg az alkotási folyamatot, aminek az eredményeként 106 fa fejfa reprezentálja őseink temetői kultúráját.

Dunántúl 27 db sírjel
Duna-Tisza Köze 9 db sírjel
Pest megye 14 db sírjel
Tiszántúl 9 db sírjel
Dél-Alföld 6 db sírjel
Észak-Magyarország 11 db sírjel
Vajdaság 4 db sírjel
Erdély 26 db sírjel

A sírjelek többsége protestáns fejfa és néhány katolikus kereszt. Két emlékoszlop is készült: egy a Reformáció 500 éves évfordulójára, egy az 1956-os Forradalom tiszteletére. 2019-ben készült el a göcseji harangláb, Zala Megye jellegzetes népi építészeti darabja.

Az Emlékparkban a sírjelek elhelyezésének tájolása a Kárpát-medencét formázza. A sírjelek előlapján a tájegység, vagy a település neve, a felgyűjtés évszáma, vagy az adott század megjelölése, a hátlapon a rekonstrukciót végző alkotó, vagy alkotók neve szerepel.

A Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjelek készítői: