A
vépi születésű keramikus tanulmányait
szülőfalujában, majd Szombathelyen és Budapesten
végezte. Majd kerámia restaurátorként a keszthelyi
Balatoni Múzeumban helyezkedett el. Az itt eltöltött
10 év módot adott neki arra, hogy a különböző
történeti korok kerámiáit eredetiben
tanulmányozhatta. 1975-ben beiratkozott a Goldmark
Károly Művelődési Központ által a városban
működtetett hagyományőrző fazekas szakkörbe, ahol
megtanult korongozni, és 1976-tól már
szakkörvezetőként tevékenykedett. Egy ifjúsági és
egy felnőtt csoport vezetőjeként adja át tudását a
szakkör tagjainak. Több szakköri tag vált Népi
iparművésszé segítségével. A hagyományos fazekas
edényeken kívül iparművészeti kerámiákat is készít.
Több egyéni kiállítása volt, de szívesen vesz részt
csoportos bemutatókon. Nagy gondot fordít az
utánpótlás nevelésére, valamint különböző
rendezvényeken a szakma népszerűsítésének minél
sokoldalúbb bemutatására törekszik. Munkáit
folyamatosan zsűriztette, melynek eredményeként
2009-ben megkapta a Népi iparművész címet. Több
elismerést is magáénak tudhat, így Keszthely város
kitüntető oklevelét érdemelte ki 2010-ben.