Urisk Erzsébet tojásfestő Népi Iparművész

  Szakmai önéletrajz

Erzsébet már gyermekkorában megismerkedhetett a hímes tojás festésének rejtelmeivel, mikor is édesanyja nagypéntek délutánján szebbnél-szebb mintákkal írta tele az ünnepre a hímeseket. Így még gyermekként megtapasztalhatta, hogy e területen, a Muravidéken, a viaszos, más néven batikolt tojás készítésének van hagyománya. Erzsébetben e gyermeki tapasztalat felnőtt korban érett gondolattá, majd tevékenységgé. Először a mások által írt tojások gyűjtésében nyilvánult meg vonzódása a magyar hagyományok egyik legszebb produktuma iránt, majd saját lakhelyén figyelte meg, hogy még néhány idősebb asszony húsvét előtt vörös-fekete színű batikolt tojásokat készít, jellegzetes mintakinccsel. Ekkor kezdte kutatni a Muravidéken még fellelhető hagyományt, és egy dobronaki asszonytól meg is tanulta ezt a technikát. Azonban ennyivel nem érte be. Elsajátította a maratott tojás készítésének fortélyait is, B. Szendrő Csilla a Népművészet Mestere segítségével. Zsűriztetni kezdte az általa felgyűjtött és újra fogalmazott Muravidéki mintákat, és ennek eredményeként 2007-ben elnyerte a Népi iparművész címet. Szlovéniában is zsűrizteti munkáit, minden termékére megkapta az Országos Iparkamara által a „Háziipari Termék” minősítést. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Kutatásainak eredményét „A viaszolt hímes tojás készítése a Muravidéken” címmel 2009-ben megjelentetett könyvében tette közzé, melyben az általa felgyűjtött helyi „írott” motívumokat mutatja be. A tojásírás népszerűsítésére iskolákban, egyesületekben szervezett műhelymunkát, sőt nagyon sok helyen munkabemutatót is tartott.