Zalacsányban született, ahol Édesapja volt a falu
kovácsa. Tőle örökölte a szakma szeretetét, és lett
annak elkötelezett művelője. A zalaegerszegi 407.sz.
Szakmunkásképzőben kovácsmesterséget tanult, szakmai
gyakorlatát a kehidakustányi termelőszövetkezet
kovácsműhelyében, Bohár Gyula kovácsmesternél
végezte. 1975 óta kovácsként, 1989 óta saját
műhelyében kisiparosként tevékenykedik. Műhelyében
tanulóképzést is vállal. 1998-tól alkotásait a Népi
Iparművészeti Tanácsnál zsűrizteti. Ugyanez évtől
tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek. Az
egyesület által szervezett magyarországi és külföldi
rendezvényeknek, valamint a kovácsok szakmai
továbbképzéseinek aktív résztvevője. 2001-ben a
Magyarországi Kovácsmíves Céh is felvette tagjai
sorába, ahol 2008-tól Látómesteri feladatokkal
bízták meg. 2005-től látogatható a múlt század
elejéről megmaradt, szerszámokkal felszerelt
kovácsműhelye. Rendszeresen részt vesz a hazai és
külföldi kovácstalálkozókon, fesztiválokon. A Fazola
Henrik díjas alkotó több szakmai elismerés
birtokosa, 2007-ben megszerezte a „Magyar Kézműves
Remek” díjat, 2009-ben a Népi iparművész címet is.
Jelentősebb munkái a zalaegerszegi Mária Magdolna
Templom térelválasztó rácsai, Zalacsányban a
Batthyány-kastély lépcsőkorlátja, Uraiújfaluban az
Árpádkori templomtorony keresztje, Keszthelyen a
Festetics-kastély lovarda épületének kapui és
kerítése.
